Két regény egy műben Rejtő Jenő e története, hiszen a drámai légiós kaland vérbeli krimivé változik át.
   Marrakeshben, a francia idegenlégió marokkói központjában légionáriusok kis csapata rátalál a gyarmati hatalom ellenségére, Muhat bejre, és végez vele, azonban két gyermeke életét megkímélik. Elrabolt vagyonával megszöknek, és szörnyű megpróbáltatások után a Kongó-vidéki dzsungelben látjuk (azaz halljuk) őket utoljára.
   Jónéhány évvel később Londonban a különc Connor főfelügyelő egy olyan gyilkosságsorozat ügyében nyomoz, amelynek szálai idegenlégiós múltú férfiakhoz vezetnek…

HALLGASSON BELE A HANGOSKÖNYVBE!

A keménytábla-borítós kiadványban a hangoskönyvet tartalmazó CD átlátszó tálcán helyezkedik el.
   A kötet 24 oldalán részlet olvasható Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója című életregényéből. A mű úgy mutatja be Rejtő életének és korának eseményeit, mintha az író egyes szám első személyben vezetné naplóját kamaszkorától haláláig. A 20 kötetes sorozatban közreadott részletek időrendben tartalmazzák a Noran Libro Kiadónál 2016-ban megjelent mű szövegének túlnyomó részét.
   A második oldalon található QR-kód segítségével Ön ingyen letöltheti okostelefonjára vagy tabletjére a hangfelvétel alapjául szolgáló Rejtő-regényt elektronikus könyv formájában, a Magyar Elektronikus Könyvtárból.
    Egy oldalon a Quattrocento Kiadó által 2012-ben kiadott Rejtő lexikon szócikkeiből válogatott részletek mutatják be a regény főbb szereplőit, az utolsó oldalon pedig a hangfelvétel részletes tartalomjegyzéke olvasható.
   (A hangfelvétel a Kossuth Kiadó és a Mojzer Kiadó által 2010-ben kiadott, hat és fél órás, mp3 formátumú hangoskönyv változatlan kiadása.)

Részlet a műből:

Connor reflektorfényben nézte meg a halottat. Kabátja alatt szúrás nyoma látszott, amely valami vékony eszköztől, valószínűleg tőrtől származott. Korát nem lehetett meghatározni. Átnézték a zsebeit, de sem tárgyat, sem írást nem találtak nála. A szúrásnak kimeneti nyílása is volt, hátul a lapocka alatt.
   - Nézze, Scribe - mondta Connor -, érdekes ez a zseb. Ruhája, fehérneműje már eléggé szétfoszlott az áldozatnak, de azt hiszem, intelligensebb polgárember lehetett. Itt, a felső zsebnél, nézze ezt a két-három fakó helyet. Olyan ember volt, aki állandóan töltőtollat és csavaros ceruzát hordhatott itt, és az irón vagy a töltőtoll biztosítócsatja alatt kissé kikopott a szövet. Csavargó, napszámos nem hord magával töltőtollat.
   Együtt mentek vissza Scribe-bel a rendőrségi autón.
   - A hullaházban holnap, boncolás előtt, még egyszer alaposan megnézem. Intézkedjék, hogy a halott ruháját hozzák be hozzám. Jelen leszek a boncolásnál is. Hol tegyem le?
   - Most már a kapitányságnál, főfelügyelő úr. Egy óra múlva kezdődik a szolgálatom.
   - Az ördögbe is, Scribe! Ne packázzon az egészségével. Az embernek aludni is kell. - De már újra visszakalandozott gondolatban a gyilkossághoz. - Tudja, Scribe az az érzésem, hogy nehéz ügy előtt állunk. Ez az eset még jobban megerősít abban a feltevésemben, amit a főkapitány-helyettes oly mereven visszautasít: ennek a tőrrel való gyilkolásnak közvetlen köze van a „Nagy Ügyhöz”. Ez a második ilyen halálos szúrás.
   - Ne haragudjon, főfelügyelő úr, de én nem látom az összefüggést. Ön általában nagyon szűkszavú ember, örülök, hogy velem sokszor kivételt tesz, és most kérem, magyarázza meg, miért gondolja ezt?
   - Elsősorban a gyilkosság módja.
   - De hiszen senki sem tudja, hogy milyen fegyverrel ejtik ezeket a keskeny sebeket.
   - Gondolja? No jó. Itt vagyunk, Scribe, leszállhat. Viszontlátásra.